VisszaAz attitűdök aszimmetriája: A meleg, leszbikus és az azonos nemű párok jogai támogatásának és ellenzésének vizsgálata 25 országban
Sokféle szociodemográfiai jellemzőről szóló irodalom létezik, amely megvizsgálja, hogy azok hogyan alakítják az attitűdöket a melegek, leszbikusok és az azonos nemű párok jogai iránt. A legtöbb tanulmány lineáris vagy ordinális regressziós modelleket alkalmaz, amelyek feltételezik, hogy a támogatás és az ellenzés ezeknek a jogoknak az egyetlen skálájának a végpontjai, ahol a változóknak szimmetrikus hatása van. Azonban a kauzális aszimmetria gondolata azt sugallja, hogy az attitűd tárgyához való ellenállás és támogatás lehet különálló latens skálák. A mi cikkünk azt vizsgálja, hogy az egyéni szintű változók hatásai aszimmetrikusak-e a melegek, leszbikusok és az azonos nemű párok iránti attitűdökre. Ahhoz, hogy szétválasszuk a támogatás és az ellenállás hatásait, egy új módszert alkalmazunk, az aszimmetrikus rendezett logisztikai regressziót. A módszer külön támogatási és ellenállási részskálák kialakítását foglalja magában, és ezeket a részskálákat rendezett logisztikai regresszióval modellezzük. Az aszimmetriák értékelése a részskálaspecifikus együtthatók összehasonlításával történik.
Az Európai Szociális Felmérés (ESS) összes hullámát használjuk annak érdekében, hogy a melegek és leszbikusok gyermekfelügyeleti és életük megéléséhez való jogairól szóló tételekre összpontosítsunk. Elemzéseinket 25 országra korlátozzuk, amelyekről megbízható GDP adatok állnak rendelkezésre, mivel a GDP-t a formáló évek során rögzítjük, hogy megörökítsük a kohorsz hatásokat.
Négy következetes aszimmetriás mintát találunk. Először is, a gazdasági fejlettség szintje a formáló évek alatt, ami feltételezhetően alakítja a poszt-materiális értékeket, hozzájárul a melegjogok támogatásához, de nincs bizonyíték arra, hogy alakítaná azok ellenállását. Másodszor, a vallásosság, ami a melegjogok előrehaladása ellen ható erő, viszonylag erős pozitív hatást gyakorol az ellenállásra, és viszonylag enyhe negatív hatást gyakorol a támogatásra. Harmadszor, a politikai ideológia hatása kétféle: a baloldali azonosulás növeli a támogatást (de nem csökkenti az ellenállást), míg a jobboldali azonosulás növeli az ellenállást (de néha csökkenti a támogatást). A szociodemográfiai tényezők, mint például az életkor, a szülőség, az oktatás és az elégedettség az jövedelemmel általában szimmetrikusak. Azonban a nemek közötti hatás aszimmetrikus: a nők és férfiak közötti különbség nagyobb a melegjogok támogatásánál. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a meleg, leszbikus és az azonos nemű párok jogainak támogatásának és ellenzésének megértése eltérő elméleti magyarázatokat igényelhet.